Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Vízminőség-védelem

A víz sokrétű funkciójának betöltéséhez biztosítani kell annak kedvező tulajdonságait, e célból a társadalom céltudatosan szervezett, tervszerű tevékenységet folytat, amit összefoglaló néven vízminőség-védelemnek nevezünk.

A vízvédelmi munka azonban nem egyszerűen a vizek eredeti minőségi állapotának megőrzését jelenti, hanem azoknak a feltételeknek a biztosítását, amelyek lehetővé teszik a víz iránti társadalmi szükségletek vízminőségi követelményeinek kielégítését. Ez egyaránt történhet a természetes vagy károsan szennyezett víz minőségének javítása, megőrzése, vagy romlásának meghatározott határok között történő tűrése útján is.

A vízvédelmi tevékenység a gyakorlatban három tartalmi elemet foglal magába:

  • A vízminőség rendszeres vizsgálatát, értékelését és minősítését, amely a vizek minőségének megismerését és figyelemmel kísérését, azaz a vízvédelmi munka megalapozását szolgálja.
  • Azoknak a műszaki beavatkozásoknak a végrehajtását, amelyeknek eredményeként biztosítani tudjuk a megfelelő vízminőséget. Ezt a folyamatot a technika más területéről vett analógiával élve vízminőség szabályozásnak is szoktuk nevezni, ami a vízvédelmi munka, előzőekben kifejtett értelmezése alapján a mértékadó vagy átlagos vízminőségi értékek meghatározott intervallumon belüli változtatását jelenti.
  • Végül a vízvédelemnek a sajátos formája a rendkívüli vízszennyezések elleni védekezés vagy vízminőségi kárelhárítás, amit részben a vízminőség szabályozás területén szokásos, részben különleges módszerekkel lehet végrehajtani.

Ha a vizek előre nem látható események (így például baleset, természeti katasztrófa, bűncselekmény, radioaktív szennyezés) vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben elszennyeződnek, vagy elszennyeződhetnek és ennek következtében a vízellátás, a gyógyászati, az üdülési és sportcélú, valamint az egyéb vízhasznosítás a lakosság egészségét, életét, a gazdaságot és a környezetet súlyosan és közvetlenül veszélyezteti, a keletkező károk megelőzése, elhárítása, illetve mérséklése (a továbbiakban: vízminőségi kárelhárítás) minden érintett kötelezettsége.

A vízminőségi kárelhárítás feladatait a vonatkozó jogszabály szerinti munkamegosztásban a vizek minőségét veszélyeztető gazdálkodó szervezetek, a vízügyi és a környezetvédelmi szervek önállóan, illetve szükség szerint egymással együttműködve hajtják végre.

"A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi. LVII. törvény" (továbbiakban Vgt.), valamint "a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény" (továbbiakban Kt.) rendelkezései szerint a vízminőségi kárelhárítás alapvetően a vizeket, illetve a környezetet veszélyeztető, károsító környezethasználó feladata.

A Vgt. VI. fejezet 18. § (1) alapján aki tevékenységével vagy mulasztásával a vizeket veszélyezteti vagy károsítja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti felelősséggel tartozik, illetve a vízügyi hatóság által meghatározott intézkedések megtételére köteles.

A Kt. I. fejezet 8. § (1) alapján a környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet. A (2) értelmében pedig a környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról, ami kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenységet foglal magába.

Ugyanakkor környezetkárosodást megelőző intézkedéseket és a kárelhárítást a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) megbízása alapján a VIZIG végzi, amennyiben a környezetkárosodás határon túlról terjed át, illetve a környezethasználó személye ismeretlen, vagy az egyébként ismert környezethasználó környezetkárosodást megelőző intézkedést nem tesz, kárelhárítást nem végez, illetve azokat nem vagy nem megfelelően végzi.

A Vgt. 18. § (2) alapján a vízminőségben jelentkező környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét a Kormány "a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007 (IV.26.) Korm. Rendelet"-ben állapítja meg.


Az Igazgatóság személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatása elérhető a linkre kattintva